2011. augusztus 26., péntek

Kéne már írnom!

Csak olyan nehezen megy...
Míg nyomaszt valami, amíg nem zárok le magamban egy eldöntendő kérdést, vagy ha bajom van valakivel/valamivel, nem szoktam tudni írni, most meg annyi mindenről kéne, hogy már túl nagy falatnak érzem!
Képekkel is iszonyatosan el vagyok maradva.
A legnagyobb horderejű téma mindenképpen az a hatalmas változás, ami (Gáboron kívül) a család minden tagját közvetlenül érinti majd, és hát közvetve nyilván őt is, de még hogy...!
Én (ha minden igaz) elsejével dolgozni kezdek, és talán már az is majdnem 100%, hogy hol. :D
Akik végig asszisztálták a tipródásomat, de a döntésemről még nem értesültek, most megtudhatják: a "B" verzió mellett döntöttem, és nem is elsősorban a fizetésbeli különbség miatt (bár az is van), hanem azért, mert az ott kínált feltételek valamivel családbarátabbnak tűntek. Így is napi 8 óra, de talán kevésbé stresszes a munka, és a munkaidő egy részét rugalmasan tudom ide-oda tologatni. Remélem...
Ebből következik, hogy Orsi bölcsibe megy. Itt is előállt az a helyzet, hogy mire elköteleződtünk egy (magán)bölcsőde felé, adódott egy másik lehetőség is: váratlanul helyet kapott a körzeti bölcsiben. Úgy tűnik, itt viszont kénytelenek leszünk az első változat mellett maradni, még ha (nem kevés) pénzünkbe kerül is.
Zsófi mindennapjaira szintén nagyon kihat majd ez a változás, hiszen egyedül fog iskolába menni, onnan hazajönni, leckét írni, különórára menni. Nagyon izgulok emiatt, de bízom benne, hogy némi távirányítással működni fog a dolog, és belerázódunk pár hét (vagy hónap) alatt.
Ákos is többet lesz ezentúl az oviban, nem lesz már gyeses anyukája, aki a könyörgése ellenére se hagyja ott ügyeletben... Szerintem délutánonként az utolsók közt jön majd haza, és csak remélni tudom, hogy a tavalyi évhez hasonlóan fog az ovihoz viszonyulni! Sajnos az egyik óvónénije elmegy, így most hevesen drukkolunk, hogy méltó utódja legyen Erika néninek...!

Nem titkolom, vannak aggályaim ezeken kívül is, hiszen 4 éve itthon vagyok, és bár dolgozgattam ezt-azt ez idő alatt is, azért más lesz napi 8 órában helyt állni ott, majd a fennmaradó időben kiszolgálni a családot fizikailag-lelkileg-szellemileg itthon, és a házimunkáról még nem is beszéltünk.
Gábor nagyon sokat segített eddig is, így tudom, hogy Rá számíthatok, de nem lesz egy sétagalopp!
(És igen, tudom, hogy sokan szeretnének a helyemben lenni, de momentán EZ, és ÍGY foglalkoztat.)

3 megjegyzés:

#motherofdragons írta...

Hurrá! Örülök, hogy így döntöttél... És biztos vagyok benne, hogy menni fog, eddig is klasszul menedzseltél mindent... Jó pihit nektek a maradék pár napra!:)

Névtelen írta...

Orulok, hogy sikerult eldonteni, ezzel a nehezen mar tul is vagy :)
Szerintem mar az is zsenialis, hogy mindezt (allas, bolcsi) ilyen gyorsan sikerult megoldanod!
Harom gyerekhez kepest a melo - a kezdeti izgalmaktol eltekintve - valoszinuleg inkabb pihenteto lesz.
A tobbi meg majd kiderul, en csak azt sajnalom onzo modon, hogy a blog biztos hatterbe fog szorulni... (de talan egy-egy e-mailre lesz idod kaveszunetben?)
eszter

Zsuzsi írta...

Először is jó lenne, ha megértenéd, hogy nem kell magyarázkodnod. Senkinek. Te nagyon jó anyuka vagy, nincs olyan terület, amiben nagy hibákat vétenél (kicsiket meg csak az nem csinál, aki nem csinál semmit)! Ne hagyd magad kétségekbe sodorni, minden úgy jó, ahogy van. A gyerekeid is úgy jók, ahogy vannak! :)
A munka is jó lesz, természetesen jól is választottál, hülye lennél a számodra kevésbé megfelelő mellett dönteni.
A rosszszellemek monnyanak le! :)