2011. október 18., kedd

Csiga giga és Bob Mester

Múltkor Ákos éneklését tettem fel, most Orsi van soron, még ha csak első sorokat énekel is mindenből (vagy refrént).


Bár nem úgy tűnik, Orsi ezen is énekel. Ki találja ki, hogy mit???

2011. október 14., péntek

Hát megnyílt

A KÖKI Terminál.
Míg a metrót használni lehetett, és mióta újra a végállomásig közlekedik a 3-as, folyamatosan nyomon követhettük az épülését. Érdekes volt. És perverz dolog, tudom, de (biztos a munkám miatt is) szívesen láttam volna az egész folyamat hátterét, hogy egy ekkora beruházás hány szereplős, köztük milyen megállapodások köttetnek, hogyan mérik fel a különböző igényeket, hogyan tervezik meg az áruházat, a közlekedési csomópontokat, mit mérlegelnek, amikor eldöntik, mi hova kerüljön, milyen előírások vonatkoznak az akadálymentesítésre, a fogyatékkal élők közlekedésben való részvételének támogatására.
Ezekből kívülről sajnos nagyon kevés látszott - nagyjából csak a végeredmény. Most kíváncsian várom, hogy a gyakorlatban mi hogy működik majd (és hogy az elmaradt munkálatok mikorra fejeződnek be)...

Ja, és persze hazudnék, ha nem ismerném be, hogy a napról napra felkerülő cégnevek is felvillanyoztak...!
Konzumidióta vagyok én is, hiszen némelyik bolt neve olvastán még telefonálgattam is ("Tudtad, hogy lesz *** is???), de azért annyira mégsem, hogy ma reggel bármelyiket is útba ejtsem.
Viszont tény, a ma megnyílt Tesco lesz az én új Takarékszövetkezetem.  :)
(De a legtöbb pénzt valószínűleg mégse oda hordom majd; más tippem van.)

2011. október 12., szerda

Nem halogathatom tovább az írást...

... Ma ugyanis felugrott hozzánk valaki (pár órára), csak mert a blogszünet óta nem tud rólunk semmit...!*
Mások is kérdezősködnek, ami nagyon jólesik, csak egyszerűen be kell látnom, hogy 10x megválaszolni ugyanazt a három kérdést semmivel se hatékonyabb, mint írni ide néha pár sort. És aztán persze még mindig jöhetnek a kérdések! :)

Szóval most idepasszintok egy korábban már megírt rövid helyzetjelentést, aztán HOLNAPTÓL (haha) igyekszem sűrűbben jönni:

Élünk ám! Nagyon is...

De tényleg. :)
Csak egyszerűen annyira kitölti az időmet a munka, a háztartás, a család, hogy a netezés egyre inkább kimarad.
Pedig nagyon-nagyon jó lenne ezt az időszakot is megörökíteni, mert élvezem, és rengeteg dolog történik velünk! Annyi-annyi impulzus ér, általában fogalmazgatom is a blogbejegyzéseket a metrón vagy az utcán (jellemzően ezen a két helyen amúgy), aztán soha nincs alkalmam leírni őket.
Tudom, szervezés kérdése az egész, de érzésem szerint így is átlag 30 órányi teendőm van minden egyes napba sűrítve.
Érdekes megfigyelés: mióta dolgozom, több türelmem van a gyerekekhez, és a házimunkát is nagyobb kedvvel végzem.
Viszont az nem meglepő, hogy bár (érzésem szerint) gördülékenyebben mennek a dolgok, sokkal-sokkal fáradtabb vagyok estére.
De a munka szuper, a gyerekek jó helyen vannak nap közben, a pénz pedig jól jön.
Azt hiszem, ez a lényeg.

*Ez persze csak gonoszkodás, mert nagyon örültünk neki!