Hogy hívják...?

Orsi és Ákos első napjukat töltötték tegnap egy magánoviban, amivel a munkahelyem kötött szerződést, hogy megkönnyítsék a szülőknek a nyári bölcsi- és ovizárások időszakát. Messze van, családi házhoz képest rengeteg a gyerek (több csoportban persze), viszont nem kell fizetnünk érte, így kézenfekvő volt, hogy élünk a lehetőséggel.
Ákos jól is érezte magát - attól eltekintve, hogy egész nap nem pisilt - játszott, beszélgetett, evett is rendesen, és bár nem aludt, szépen elvolt a csendes pihenő alatt is.
Orsi állítólag egész nap nem beszélt senkivel, és amikor odaértem, az első szava az volt, hogy "menjünk", de az óvónők elmondása alapján nem volt azért rossz napja: evett (bár etetni kellett, ami szerintem nem történhetett kommunikáció nélkül), aludt, játszott...
Hazafelé kérdezgettük tőlük, mit játszottak és kivel. Orsi rávágta, hogy Ákossal játszott, de mi tudtuk, hogy csak reggel voltak egy csoportban egy rövid ideig, utána őt levitték a kisebbekhez. Mikor odaértem, egy vele egykorú kislánnyal ültek együtt a szőnyegen. Kérdeztem, játszottál kislányokkal?
Ő: Háááát, igen...
Én: És hogy hívták őket?
Ő: Háááát, Antalics Gellért KISLÁNYnak...
Később ugyanez zajlott az óvónőkkel is: Ákosét Dórinak hívják, Orsiét Antalics Gellért ÓVÓNÉNInek.
(Így már legalább látom, hogy az egész "hogy hívnak"-kérdés hol csúszott félre a fejében...)

Mellesleg délután a háziorvosi rendelőben vadidegenekkel közölte végigmutogatva minket, hogy én Orsika vagyok, ő Antalics Gellért Ákos, ő Antalics Gábor, ő meg Antalics Anya.  :)

Jelző

A félrehallásokról esett már szó például  itt, meg itt, aztán volt korábban a Csodás Toyotája, meg a kopoltyús kenyér, a legújabb ilyen a SHREKFEJ (ami persze az ovis csoporttárs szájából abszolút nem így hangzott, de Ákost meghagytuk a hitében).
Bízom benne, hogy azért nem mondogatja majd sokat...

Csakis a véletlen műve

... ez a videó, hiszen mi kizárólag ismeretterjesztő műsorokat nézünk, esetleg néha hírcsatornákat vagy valami tehetségkutatót, de semmi kultúrszenny és alantas sorozat nem szennyezi elménket, pláne nem a gyerekeinkét.
Nem is értem, hogy' eshetett meg velünk, hogy Orsi 2 év 4 hónaposan ilyesmit énekel...

Anymore

Ákos frizurájára már nagyon ráférne egy kis igazítás. Mikor ezt felvetettem neki, nem volt túl lelkes, majd pár perc győzködés, ill. faggatózás után oda lyukadtunk ki, hogy olyan hajat akar, mint az "Enimónak" van.
El kellett ezt mondatnunk vele párszor, mire megvilágosodtunk: a 4 év 10 hónapos tündércuki csemeténk Dee Snider-frizurát akar!!!

Régebbi olvasóknak talán nem kell feleleveníteni az előzményeket - mellesleg ezt a dalt azóta már egészen profin nyomja.
Nagyon bízom benne, hogy még legalább 13 évig beéri a hajnövesztéssel, mert a smink és a tetkó tutira kiverné a biztosítékot az oviban...

Szadista

Azt hiszi, vicces

És már sportot űz belőle, hogy minden fotón ilyen hülye képet vágjon...

A Cifra palota átköltése is mókás volt eleinte, de mire itt megörökítettük, Orsi már rájött, hogy az utolsó szó félrehallása mekkora siker, és direkt ismételgette.

A 20000. kattintás alkalmából

És mert tök aranyos volt...
Utána a telefonomon még vagy 20x újra megnézte, aztán a gépen is még ugyanannyiszor...

"Ana, most egybe' van a családunk?"

Ezt Ákos kérdezte valamelyik este, és nem, nincs semmiféle családi dráma, csak az utóbbi hetekben tényleg ritka az, hogy egyszerre otthon legyünk mind az öten.

De nemsokára (?) téli szünet!

Csiga giga és Bob Mester

Múltkor Ákos éneklését tettem fel, most Orsi van soron, még ha csak első sorokat énekel is mindenből (vagy refrént).

Bár nem úgy tűnik, Orsi ezen is énekel. Ki találja ki, hogy mit???

Csókoltatjuk az óvónéniket!

Bár szünet van, és Ákos már vagy egy hónapja nem volt oviban, ma eszébe jutott ez, és legalább tizenötször előadta - magához képest hibátlanul:

(Magamban pedig morgok picit, amiért már nem enged a blogger videót feltölteni a saját gépemről, csak a YouTube-on keresztül...)

Ákosról megint...

Azt mondta, az oviban szombaton party volt az udvaron (igazából gyereknap).
Azt is mondta, azért szereti a virágokat, mert szedhet belőlük az anukájának. Vagy valami ilyesmi (tesómnak mondta).
Szeretne piňata-t a szülinapjára, ahova természetesen minden óvodást meg kéne hívni.
Ja, és minden alkalommal úgy megyünk a játszótérre, hogy "hátha ott lesz egy óvodásOM...". Orsit más kisgyerekes anyukáknak csak "a mi babánk"-ként emlegeti, és bármit csinál meg a kishúga először, ő a rá jellemző optimizmussal rögtön konstatálja, hogy "Ósi megtanúta" - szerinte például Orsi már megtanult beszélni. :D
Néha kijelenti, hogy nem szereti a lányokat, mert ő csak fiúkat szeret, de remélem, ezt nem gondolja komolyan. Velem azért határozottan kivételt szokott tenni.
Van csajozós nézése,

és ha olyan a kedve, a dadus néniket, óvó néniket, nőrokonokat is a keresztnevükön szólítja, ma pl. azt mesélte holt komoly képpel, hogy a Marika mosta meg a lábát, mikor az udvarról bejöttek (márpedig "Marika" még nekem is NÉNI, Ákosnak meg simán a nagymamája lehetne).
Rengeteget beszél, és nem hagyja, hogy bárki is belé fojtsa a szót. Rögtön reklamál, ha valamit nem mondhatott végig, ha pedig sérelem éri, oltári bőgésbe kezd (néha ezt előre be is jelenti, "mindjárt el fogok kezdeni sírni"), amit csak akkor hagy abba, ha "valaki megvigasztalja". Ehhez újabban hozzájött még az is, hogy "valaki törölje meg a szemeeeeeeeem"... Míg ezek meg nem történnek, addig nem is álmodhatunk csendről és nyugalomról.
Alapvetően vidám, huncut, kedves, pozitív személyiség. Olyan, aki az egész világ barátja (ha akarják, ha nem).
Ma kis híján elesett a biciklijével, mert iskolás nagylányokat bámult meg, és hát jó magasra kellett néznie. :D

(Képek természetesen Szilvitől.)

Ezt már sokszor akartam mesélni

Ha Ákos szeretne valamit, amit felelősen nem tudok megígérni, vagy esetleg tudom, hogy semmi kedvem teljesíteni, de nem szeretnék hisztiző gyereket magam körül, próbálom kitérő válasszal megúszni a dolgot. Ő ezt vagy nem érzékeli, vagy nem akarja tudomásul venni, de ilyen párbeszédek születnek ebből:

- Anaaa, lemegyünk a játszótérre?
- Majd meglátjuk...
- Én tudom: IGEN!

Vagy reklámok láttán:

- Anaaa, ugye majd nekem is vesztek ilyet, ami a tévében vaaaan?
- Még nem tudom, Ákos...
- De én már kitaláltam: IGEN!

Hiányérzet

Ákos nézné a tévét, Orsi viszont sportot űz abból, hogy pont elé álljon. Ilyenkor Ákosnak (érthető módon) elfogy a türelme egy idő után, és mostanában könyörgés helyett egyszerűen arrébb löki a húgát. Ennek viszont néha borulás a vége, amit szidás követ (részemről).
Ma is eszerint a forgatókönyv szerint zajlottak az események: puffanás, mikor én bejövök, Orsi a szőnyegen hanyatt fekve nyávog.
Ákos: "Véletlenül elejtettem Ósit!" Annyira meglepődtem, hogy kiestem a szerepemből, csodálkozva kérdeztem, hogy emelte fel, aztán Orsit kanalaztam össze (természetesen semmi baja nem volt), végül kiderült, hogy nem elejtés történt, "csak" a szokásos fellökés. Orsival leülök a kanapéra, Ákos jön utánam:
"Akkó most nem is szégyejhetem magam...?"

Feladvány

Ákos mai vacsorája: kopoltyús kenyér.
?????????????????????????

Cybergyerek

Vasárnap arborétumban voltunk (Magyarország legnagyobb hóvirágmezője sajnos roppant előnytelenül mutatott a sártengerben), és a park területén lévő kis tórendszert jég borította. Ákos szerint LE volt fagyva, és ezt még 20. alkalommal is csak így volt képes (vagy inkább hajlandó) mondani. :D
Azért szép volt a táj így is...

Ezmegaz

Baleset, egyéb történések, némi gyerekszáj, drukkolnivaló...

Csütörtökön (fogorvoshoz menet) elestem a hó alatti láthatatlan jégen megcsúszva.
Nem olyan rég még nagyon bölcs posztot fogalmazgattam, pontokba szedve, miért is praktikus télvíz idején (mi az a TÉLVÍZ?) magassarkú csizmában közlekedni, hát ezen a ponton éreztem, hogy ezt a bejegyzést soha nem fogom megírni...
De nem az esés fájt igazán, hanem ahogy a fölém hajoló tizenéves srác kivette a fülhallgatóját, és megkérdezte:
"Fel tetszik tudni állni?"
Fene a mai udvarias fiatalokba!

A héten SZMK értekezlet, illetve ovis szülői is volt - mindössze annyi eredménnyel jártak ezek, hogy a gyilkos teknősöket talán sikerül egy-két hónapra elpaterolni az oviba (igen, szóltam, hogy harapnak).

Kedden megvolt Orsi esedékes kórházi kontrollja is, újabb sírásmentes vérvétellel!
Elhiszem, hogy van baba/gyerek, aki alapból nem nyikkan, ha megszúrják, de az enyémek nem ilyenek. Amikor nem volt időnk, lehetőségünk felkészülni rá, akkor bizony hárman fogtuk le Orsit, aki hatalmas patáliát csapott (félig-meddig kiszáradt volta ellenére is), szóval én igenis a homeos szernek tulajdonítom a nyugalmát. Nem használunk sokféle szert, nincs itthon homeopátiás patikánk, de ez, illetve az Arnica nagyon látványosan hat.
Az eredmények egyébként jók lettek, a hízás is beindult, így nyárig nem kell többet mennünk!

Ákos azt mondja, szeretné, ha kijönne a tévéből Dóra (a felfedező), vagy Hannah Montana, és megölelné őt... Szeretethiánya lenne a gyerekemnek?!
Ha már itt tartunk, nálunk nem ő a féltékeny, hanem Orsi! Egyszerűen nem bírja elviselni, ha Ákos az ölembe bújik, azonnal teper oda, és visít, nyávog még akkor is, ha addig békésen eljátszott valamivel...

És a végére: most már november óta állandóan küzdök valami fogfájással. Először csonthártyagyulladásom volt, aztán kiderült, hogy a bölcsességfogam rossz helyen nő, nyomva a mellette lévő fogakat, majd jött egy kis zománcsérülés, végül a röntgen kimutatta, hogy a másik oldalon lévő bölcsességfog még sokkal jobban veszélyezteti a mellette lévő fogat, mint az, ami fáj, szóval (ha minden igaz) dupla műtét vár rám.
Tudom már ezt egy ideje, de halogatom, annyira rémes dolgokat mondanak/írnak a beavatkozásról, na meg az utóhatásairól. Mostanra viszont már többet szenvedtem, mintha megcsináltattam volna mindkettőt, úgyhogy jövő héten konzultálok szájsebésszel. Szorítsatok, hogy TÉNYLEG rászánjam magam, és hogy ne legyen nagy gáz!

Feladom...

Márti barátnőm egy kommentben úgyis feladványokat kért, hát tessék.
Előre szólok, akad köztük megoldhatatlan, na meg félig-meddig költői kérdés is...

1. Szerintetek mit lehet csinálni a Csodás Toyotájában?
2. Melyik dal refrénjét érti Ákos "leveles hó"-nak?
3. Mit keres a kocsonyában édesítőszer? (És: mi a bánatért veszek egy hipermarketben HÁZI kocsonyát?!)
4. Mi az a kérdés, amit Orsi a legtöbbet hall tőlem mostanában?
5. Milyen az, amikor "zakatol a túlnyomás"?!

Repertoár

Íme néhány kis részlet Ákos mostani dalolásaiból. Ezt úgy képzeljétek el, hogy autók tologatása vagy sínépítés közben eszébe jut valami, énekel belőle egy sort, aztán átvált egy másik számra, vagy Orsinak bohóckodik, illetve séta közben énekelget még néha. Körülbelül így:

"Bóbita, Bóbita táncol,
Kőbe a angyalok dűnek
Békahalak fugoláznak,
Sáskahalak hegedűnek..."

"Csepp, csepp, csepejeg
Villám csattan, meg egejed...
Zápojfüggöny zipatag..."

Nagy sláger még a
"Pocsolyába léptem, sájos lett a új cipőm",
amiből ezt is szívesen énekli:
"Akkó minden jót bébi, kélek, ne síjjá..."

A "Virágéknál ég a világ" az elejétől a végéig megy, de abban csak egy ferdítést fedeztem fel (és az is abszolút logikus):

"Puskás Gábor későn futott
Neki csak a füle jutott... ESZÉBE"

Ja, és előszeretettel énekli még azt is, hogy
"Kiszállok úgyis-úgyis!"

Mondjuk egy szót se szólhatok, mert tegnap az egyik reklámot így értettem: 1 kg Bailey's csak 169 Ft... :D

Még egy első

Ákos ma volt először moziban, a Bogyó és Babócát nézték meg, de ez igazából most lényegtelen is. Csak a kommentárját akarom megosztani Veletek, mert nagyon édesen újságolta nekem:
"A moziban olyan nagy volt a téjé, hogy a kaccsolója az már nem is fért rá!"

Esti fürdésnél

Ákos énekel:

"Kíííís-kacsa fűűűdik
Feee-teke tóóóóba
Hazafelé indúú
Gyeeeee-jekószágbaaaa...
Csíí-kosa taaapa - meg a szánya is ám!"