Csak azért nem írtam meg

A farsangi események folytatását, mert egyszerűen nem volt annyi a sztoriban, mint az előkészületek előkészületei alapján gondoltam. Érzem ugyanakkor, hogy inkorrekt volt nem leírni a végkifejletet.
Ákos mégis kalóz lett,

Zsófi pedig NYÁR, de mivel nem erőssége az előrelátás, és mindent az utolsó pillanatra hagy, csak homályos elképzeléseink lehettek róla, miként is képzeli a jelmeze kivitelezését. Nem is lett igazi jelmez (bár kit érdekel, ha mindenki jól érezte magát?!), csak nyári szerkó + némi testfestés: tavon úszó hattyúk az arcán, gyümölcsök a karjain, kb. ennyi.

Így fuvolázott Süss fel, napot az osztálynak műsorszám gyanánt.
Többen érdeklődtek személyesen is, hogy milyen volt a farsang. Csak azt tudtam mondani rá, hogy senki nem borult ki, nem hisztizett, nem bőgött, és ez nekem már bőven elég ahhoz, hogy sikeresnek nyilvánítsam.
E tekintetben nincs túl magasan a léc...

A 20000. kattintás alkalmából

És mert tök aranyos volt...
Utána a telefonomon még vagy 20x újra megnézte, aztán a gépen is még ugyanannyiszor...

Ezt el ne felejtsem

Orsival fotóalbumokat nézegettünk.
Az is vicces volt, hogy az album végére érve közölte: "Utolsó. Vége man apának!" (Gábor volt az utolsó képen.), de a lényeg, hogy nem ismert meg Zsófi kiskori képein, következetesen azt mondta rám, hogy KISLÁÁÁNY!!!  :)

Magyarázza meg valaki...

... mi értelme van az alábbi párbeszédnek???

Épp mosogatok (mindig van mit), amikor Zsófi kijön, és a szekrényből poharat vesz elő. Mivel a lakás különböző pontjairól naponta átlag 15 poharat lehet összeszedni (dacára annak, hogy csak öten lakunk itt), nem hagyom szó nélkül.
- Zsófi, nem olyan rég vettél elő tiszta poharat, és abból is limonádét ittál. Miért nem jó az?
- Mert már csak kevés van a kancsó alján, és ehhez kisebb pohár kell!

Helyesbítek: a párbeszédnek abszolút semmi értelme nem volt, belátom, hiszen úgyis bevitt még egy poharat.
De magában a gondolatmenetben fel tudtok fedezni valami logikát???

Nyolc nap egyben...

Az előző bejegyzésem után (egy hete hétfő este) némi bűntudattal feküdtem le, amiért épp egy nem egészen szokványos napunkat dokumentáltam. Hát, azóta az ÉLET (haha) kimondottan azzal szórakozik, hogy véletlenül se legyenek annál egyszerűbb és szokványosabb napjaink!
 Kedden Ákos még nem mehetett óvodába, így behoztam magammal dolgozni (elvégre KÖZÖSSÉGBE nem vihettem! :D ), majd hazafelé - némi villamosozás és vonatozás után - még a boltokat jártuk megfelelő jelmezért. Kb. fél 8-ra értünk haza, és még akkor álltunk neki a farsangi készülődésnek. *
Szerdán volt maga a farsang, csütörtökön Orsi betegedett meg, így pénteken őt kellett nagyszülői felügyeletre bízni, szombat-vasárnap Gábor dolgozott.
Mivel Orsi még vasárnap se volt 100%-os, Gábor hétfőn otthon maradt vele, ma a reggeli menetben volt némi csavar, az estét pedig Zsófi holnapi "jelmezének" tervezésével töltöttük - ebből következik, hogy holnap ismét farsang.
Szóval nem unatkozunk múlt hétfő óta sem... :)

*Óriási szerencsémre belement, hogy mégis kalóz legyen - nemhiába ő az én leginkább kompromisszumkész gyerekem!  :)