2011. március 16., szerda

Lépések

Bizony ám, Orsi jár!
Tudom, 13 és fél hónaposan ebben nincs semmi szenzáció, de ilyen viccesen egyik gyerekem se tanult meg önállóan közlekedni!
Néha már megtett pár lépést hetekkel ezelőtt is, egyszer elsétált Gábortól hozzám 7 lépést egyedül, aztán napokig semmi. Egy-egy ilyen alkalom után persze csalogattuk, próbáltuk elengedni a kezét, ilyenkor azonnal levágta magát a földre, és műbalhéba kezdett (a videón is látszik valami hasonló).
Aztán egy délután egyszer csak fogta magát, elengedte, amibe kapaszkodott, körbejárta a nappalit, ÁTLÉPVE A KÜSZÖBÖT kiment az előszobába, a folyosóra, szóval sétált.
Ahogy visszatottyant a földre, vége volt a csodának. Nem ismétlődött meg másnap délutánig, amikor Andi barátnőmnél járkált nagyon sokat. Újságoltam is mindenkinek, hogy most már tényleg jár, erre következő reggel megint csak kapaszkodva, vagy a földön csúszva-mászva közlekedett - mintha minden nap újra és újra rá kellett volna jönnie, hogy TUD menni.
Mindez múlt héten történt, de a 14-én készült videón már szépen látszik, hogy 3-4 nap alatt hova fejlesztette a tudományát. (Bocs, ha idegesítő a hangom.) video

2 megjegyzés:

Jordanidisz írta...

Jahj nekem!!!Megzabálom ezt a csöppséget:DXD Kicsit még Thrilleres a járása, de jól nyomja:DXD

Zsuzsi írta...

Nekem meg az a tipikus porcelán járóbaba jut róla eszembe, nagyon édes! Ilyenkor úgy megfacsarodik az ember szíve az emlékektől. :)