2010. április 17., szombat

Vadaspark

A múltkor azt írtam, ha ünnep, akkor kirándulás. Nos, ha hétvége, akkor is. Általában. Ráadásul azon ritka hétvégék egyikét éljük, mikor Gábor szombat-vasárnap velünk van, se munka, se koncert, se családi összejövetel, se bevásárlás, 2 nap csak a miénk. Lelkesek is voltunk!
Zsófival még este az ágyba vitt reggeliről beszélgettünk, kérdezte, hogy szeretem-e (néha meglepnek vele). Itt az ideje színt vallani, ha már a szokásaimat nem ismerik, gondoltam… Kihangsúlyoztam, hogy a rám gondolást, a figyelmességet, az igyekezetet, ahogy Gáborral konspirálnak, azt nagyon szeretem, de nem bírok ébredés után enni… Azt mondta, ő bírna, és még soha nem vitte neki senki ágyba a reggelit… Nyilván ez volt ma reggel az első gondolatom, és persze a kivitelezés se maradt el (bár azt sajnos nem mondhatnám, hogy Zsófi még ágyban volt, ahogy azt sem, hogy 2 órán belül elfogyott a fél kiflije).
Ilyen előzmények után jutottunk arra, hogy ma irány Budakeszi, holnap pedig csak a Sportligetbe, vagy valami hasonló helyre látogatunk el, mert újra rosszabb időt jósolnak. Míg én készülődtem, a fiúk elszaladtak a Decathlon-ba akciós túracipőért - már harmadszor az elmúlt egy hétben, szóval a benzint is számolva már rég nem akciós, de mindegy.
Ahogy visszaértek, kezdetét vette Zsófi szokásos nyávogása, majd hisztije, mely minden családi program velejárója, megszokni mégse tudjuk valahogy… Miért oda megyünk, miért pont most, miért ebben a ruhában, abban a cipőben ő biztos nem, különben is sütni fog a nap, esni fog az eső, és nincs is ott semmi érdekes, a Vidámpark sokkal jobb lenne, nem jön velünk sehova, majd újra az elejéről az egész, sorrend néha változik, hangnem egyre drámaibb, mígnem oda jutunk, hogy kéri a bőröndjét, el is költözik innen…
Nem szépítem, majdnem megpofoztuk.
Az úton aztán rendben volt minden (naná, hiszen a Józsefet hallgattuk), de a kiszállást követően kiújult az egész konfliktus, kezdve azzal, hogy ő fázik. És bizony se mellény, se dzseki, se kardigán, mert ÉN NEM MONDTAM. Természetesen pisilni se volt ma még (délben értünk oda!), mert ÉN NEM MONDTAM. És ne üssön meg a guta. A fázós nyávogásból kialakuló vitával megint elvoltunk vagy 10-15 percig, ugyanazokat a köröket futva (fázom, tudom, hogy fázol, de sajnos nem tudok mit csinálni, majd a napon jobb lesz, de miért nem hoztunk nekem több ruhát, te miért nem hoztál magadnak, nem mondtad, miért kell mondani, nagylány vagy, még egyszer sajnálom, de én nagyon fázom, menjünk haza, majd a napon jobb lesz, stb…).
Eközben Ákos idesétált-odasétált, mindent megnézett, a görényt hollónak, az egerészölyvet patkánynak szólította (sok volt az új információ), a gólyáknak nagyon örült, azokat bármikor felismeri, a kacsákon jót mulatott, mert furcsa hangot adtak ki, miközben ittak - az egész gyerek csupa derű, vidámság, érdeklődés volt… Beszállt más gyerekek kópéságaiba, de egyedül is sokáig elnézegette a neki tetsző állatokat.
Miután Gábor szerzett egy húzós kiskocsit, amibe beleülhettek, Zsófi kedve is megjavult, bár sehol nem szállt ki állatokat nézni, még etetni se nagyon. Állítása szerint így se maradt le semmiről (szerintem az ő ingerküszöbe sajnos már magasabban van ennél). Egy kivétel azért akadt: az újdonságnak számító barnamedvék kifutójánál ő is kiugrott, hogy a többi gyerek példáját követve versenyt fusson a medvével. És le is győzött mindenkit.
Míg a fiúk a tanya állatait etették friss szénával, addig mi magunkat: egy padon sütkéreztünk a kora délutáni napsütésben, és kürtős kalácsot rágcsálva beszélgettünk mi, csajok. Ahogy az már lenni szokott, Orsi ezt a programot is végigaludta. A parkolóban megetettem, addig a többiek megmászták a sziklafalat, aztán hazafelé megint József.
Jut eszembe, a parkolóőr megdicsért minket, amiért KOMOLYZENÉT hallgatunk, nem valami mai, számítógéppel 2 perc alatt összetákolt vacakot. Vajon mit mondott volna, ha az A-Punk koncertfelvétele marad a lejátszóban…?

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Örülök, hogy összességében jól sikerült ez a családi napotok! Puszi! Kriszti

Monyóci írta...

Judit, imádom a törpéid is :)
Nagy lányod mint az enyém....(volt ennyi idősen) ;)
Zsófinak üzenem, hogy József rajongó lettem és én is meg akarom nézniiiii
Kiránduljatok felénk is ;)
puszi
monyó

HJuice írta...

Drága Monyó, megnyugtat, amit Nikiről írsz, mert szerintem vagány, értelmes, jó fej kamasz. Ha Zsófi is ilyen lesz, egye fene, kibírom addig. :)))

VOKinga írta...

Néha cseréljük már el Fannit és Zsófit, szerintem fel se fog tűnni. Ma azt hittem, otthagyom a Vasúttörténeti Parkban. :(

HJuice írta...

Kinga, cseréljük! Engem a MÁSÉ alig-alig idegesít, hisztizhet és nyafoghat akárhogy...! :)))
Legalább pihenünk kicsit.

Ági angyalai írta...

Bocsánat, de nagyon jót mulattam.
Örülök, hogy jó lett a vége és felmerült bennem a kérdés, hogy lányod korszakát milyen korszaknak hívják? Ez már nem lehet dac. Csak hogy tudjam mire számítsak.
Puszi
Ági

ui. Mendei ház megvan még, időnként arra téved egy érdeklődő.. Lehet, hogy csak rátok vár. :-))

Jordanidisz írta...

:DXDXD Hát, én most néztem stand-up comedyt, de esküszöm, ti még Kis Ádámon is túlon túl tesztek:D:D