Minden kezdet könnyű

Legalábbis nekem.
Ha rajtam múlik, inkább a napfelkeltét csodálom meg, minthogy a naplementében gyönyörködjem, szeretem a hétfőket, sőt, úgy általában aktívabb vagyok reggel és délelőtt, mint a nap további részében. Ha éjfél után fekszem le, és többször ébredek éjjel, akkor is felkelek reggel 7 előtt, sőt, gyerekként már augusztus közepén az iskolakezdést vártam. Tele voltam elhatározásokkal, tervekkel, hogy mi mindent fogok (másképp) csinálni, és egy darabig mindig ment is.
Aztán persze általában elfogy(ott) a lendület.
És ezért jó, hogy az életben sok minden ciklikus, mert így van lehetőség az újrakezdésre, régi-új tervekkel, új lendülettel.
Most is.
Drukkoljatok! :)