2010. január 7., csütörtök

Jósolgatunk...?!

Nem zsinórban, de a negyedik éjszakám telt rendszeres 5, illetve 3 perces fájásokkal.
Most éjjel már olyannyira, hogy belealudni se tudtam egészen háromig.
Ezzel nem panaszkodni akarok, mert nem kapartam a falat kínomban, vagy ilyesmi, viszont kiborít, hogy dúla létemre, harmadik gyereknél fogalmam sincs, milyen körülmények együttállása kell majd ahhoz, hogy bemenjünk a kórházba...

2 megjegyzés:

anyamanya írta...

Dúla nem vagyok, de nekem is a harmadik volt a legrejtélyesebb. :) Egyébként egyszer régen valahol olvastam, hogy Geréb Ágnes szerint az elsőszülők szoktak a legritkábban tévriasztást produkálni. :) Nyilván össszefügghet azzal is, hogy többediknél erőteljesebbek a jóslók.
Hajrá! :)
A képek pedig csodálatosak, már alig várom az ötszemélyeseket is! :)

CsLiKa írta...

Nekem az elsőnél is sikerült, vagyis az nem tudom mi volt.
Én több héten (na jó, max. 1,5-2) produkáltam a rendszeres és egyre rövidebb időközökban egyre beljebb vivő kontrakciókat, amik szépen nyitogattak is, így az igazi szülésre már félúton túlvoltunk.
Azon filozofálgattam utána, hogy lehet, nagyanyáink is így csinálták, amikor hagyták őket békében. Időnként, amikor épp ráértek, kontrakcióztak egy kicsit, nyílogattak egy kicsit, jött kintebb a kisbaba, aztán egyszer csak teljesen megszületett. Közben meg háztartottak, gyereket neveltek, élték az életüket.
Ha bementem volna, mondjuk a 3 percesekkel (vagy akár az öttel) a kórházba, szerintem kint van a Böbi jóval hamarabb, mint ahogy ténylegesen megszületett.