2011. január 15., szombat

Amikor eltűnök...

Az úgy szokott történni, hogy általában van egy esemény/sérelem/para, amit nem akarok leírni, de foglalkoztat, így akkor épp másról se tudok 2 értelmes mondatot egymásba fűzni.
Aztán jönnek tök jó "muszáj-megírni-őket" dolgok, mint pl. ovis-sulis karácsonyi készülődés, otthoni ünneplés, közben megesik jó pár vicces sztori is, mindet megfelelően akarom tálalni, és azt veszem észre januárban, hogy még az advent első vasárnapján készített fotók se lettek feltöltve a számítógépre (értsd: azóta nem meséltem semmit).
A taktikám ilyenkor az, hogy próbálok visszakúszni valami mókás (vagy legalább annak szánt) kis szösszenettel, mert túl hosszú lenne mindent bepótolni. Csak hát ezzel a legfőbb gond, hogy elvesznek egy hónap emlékei, és ha hiszitek, ha nem, nekem ez számít, mert rengeteg dolgot csak innen tudok felidézni.

2 dolgot határoztam el ezzel kapcsolatban:
1. Ha van is olyasmi, amit nem akarok megosztani másokkal, írok VALAMIT.
2. Ha alkotói válságban (haha) szenvedek is, legalább pontokba szedem az adott időszak fontosabb eseményeit (még ha ezek blabla nélkül Nektek nem is lesznek érdekesek).

Ezen a héten pl. az alábbi dokumentálandó események történtek:
1. hétfőn fogyózni kezdtem (bocsi, életmódot váltottam!), Orsi viszont ezzel szinte egy időben nekiállt hízni, szóval cseréltünk végre :)))
2. Gábor felmondott a munkahelyén (kedden vagy szerdán, nem is tudom)
3. Orsi megtanult felmászni Ákos és Zsófi ágyára

(Ééés ha legközelebb az időjárásról posztolok 2 mondatban, ne kérdezzétek meg kommentben, hogy akarok-e róla beszélni, mert tényleg nem. Nem vagyok szégyenlős, amiről akarok, azt úgyis megírom, reszkessetek...!)

2 megjegyzés:

Lori and Ruben írta...

En neha foloslegesnek tuno dologrol irok regenyeket, mig maskor azon kapom magam, hogy 1 hete semmit sem firkantottam le... De probalom magam akkor is ideszogezni, mikor a hatam kozepere se kivanom, mert tudom, hogy az otthoniak is kivancsiak es remelem, hogy majd a gyerekeim is azok lesznek egyszer:)
Debi

HJuice írta...

És én is kíváncsi vagyok! :)
Ha olyan kitartással írnám a blogot, ahogy másokét nézegetem, van-e újabb bejegyzés, nem győznétek olvasni!