2009. május 16., szombat

Eurovíziós izé újra

Rengeteg élményt gyűjtöttünk be a múlt héten, és gyönyörű fotókat készítettünk, de most ZENE. Vagy mi.

Az előzményeket ITT TALÁLOD.

Nem írok Ádok Zoli teljesítményéről, olvassatok róla máshol, én is azt tettem. Így legalább kiderült, hogy Zoli nagyon barátságos, több nyelven beszél, ezért hamar a mezőny egyik kedvence lett – már annak is örülhetünk, hogy ilyen képet sikerült tükröznie a magyarokról, és hogy a közönség nem szerette őt ennyire, kit érdekel? Ha valami, hát ez a verseny nem arról szól, melyik a legjobb dal, és ki a jobb előadó. (Ezzel persze nem mentegetem a magyar produkciót.)

Nem láttam az összes klipet, és az élő műsorból is csak néhány számot hallgattam meg (egész konkrétan csak a 2. elődöntő 11 számát, Zoliékat is beleértve), de azért volt három dal, amit kiemelnék. A brit csodafegyver (sztárszerző, menő szövegíró, csinos, szép hangú előadó) nincs köztük!!!

Tetszett viszont Ciprus dala (Firefly). Nagyon el tudnám képzelni egy filmben, valami érzelmes és misztikus drámában, csak más énekelje, mert Christina Metaxa (klassz név, ugye?) nem remekelt, még a stúdióverzióban sem…

Az ír lánybanda Zsófit is lázba hozta, de a szám, amit előadtak (Et cetera), csak erős közepes volt. Aztán meghallgattam egy pár hónappal korábbi, dinamikusabb verziót, és úgy gondoltam, ők is megérdemelnek egy-két mondatot. Amit csináltak, abban már 1995-ben se nagyon lehetett volna újat felfedezni, de azért korrekt, és én szeretem a lányzenekarokat (ha gitároznak és dobolnak!).

Az abszolút kedvencem a szerb dal (Cipela). Nem jutott döntőbe persze, de nem is vártam. Viszont tetszett a mögéjük-köréjük vetített háttér, és olyan beteg hangulata volt a számnak, hogy nem csodálnám, ha ez lenne az idei Sziget slágere… Kimeríti az „annyira rossz, hogy már jó” fogalmát. (Ami eszembe jutott róla, az a Szegény Peti nagymamája c. animációs film, illetve az Apa kocsit hajt, Waszlavik szépemlékű előadásában. Ne számítsatok rá, hogy ezek visszaköszönnek, ezek csak az én asszociációim!)

Kíváncsi vagyok a véleményetekre!

3 megjegyzés:

Ági írta...

Szia! Fél szemmel/füllel néztem de azért Ádok Zolira kíváncsi voltam, főleg, hogy előtte életemben nem hallottam a nevét. Hááát..szerintem nnagyon gyenge teljesítmény volt. Sem a hangja sem a dallam nem vett le a lábamról. Tóth Vera típusú kiengedem a hangomat és elvarázsolok mindenkit érzést vártam (igaz Vera pl biztosan nem beszél nyelveket de hát itt nem is ez a lényeg)
Szóval nekem az a fekete hajú, frufrus lány tetszett a legjobban, aki mögött hegedűsök szolgáltatták a zenét. A török is majdnem táncra perdített. Azerbajdzsán pedig favoritom lett.
Szóval teljesen mások tetszettek, mint neked de ettől még komolyan készülök veled a reklámzabálk napjára.
Ágnes

HJuice írta...

Jellemző, hogy az én "kedvenceim" a döntő közelébe se jutottak...! :D
Az viszont teljesen meglepett, ahogy a végén a szavazás alakult; komolyan mondom, többszöri meghallgatás után se érzem jogosnak a norvég fiú fölényes győzelmét.
A meghívást pedig kezdem lélekben elfogadni! ;)

Névtelen írta...

Az izraeli dalt hallottad? Nekem az az egyik nagy kedvencem. :)