2010. augusztus 19., csütörtök

Szilánkok az elmúlt hetek történéseiből

Orsi nemevése-nemhízása miatt újfent kiborultam, mert hullámzó a helyzet. Néha valami már beválni látszik, aztán kiderül, hogy mégse. Eddig még mindenről kiderült, de azért alapvetően optimista és nyugodt vagyok (illetve nem aggódtam magam idegbetegre, ez így pontosabb).
Voltak más jellegű hullámvölgyek is – kudarcos helyzetek anyaként, feleségként, aztán „egyedül vagyok”-érzés, de ezekbe nem megyek bele, szerintem mind átélünk hasonlókat.
Zsófi 3 hetet töltött egyhuzamban a nagyszüleinél, és bár tudtam, hogy jól érzi magát, mert lett végre korban hozzáillő barátnője, azért nagyon hiányzott! Sose volt még ilyen hosszan távol. Most meg Komáromban vannak, Ákossal együtt, és most persze érte aggódom, mert neki ez a 3 nap az eddigi leghosszabb idő, amit máshol tölt. De ma találkozunk!
Anikó esküvőjére Zsófival együtt készülődtünk: körömlakkozás, fodrász, kis smink. Nem vagyok nagy híve az ilyesminek gyerekkorban, de összességében többet adott a kapcsolatunknak a közös szépítkezés, mint amennyit árthatott a személyiségének, hogy fél napon át csak ezzel foglalkoztunk. Induláskor a tükör előtt megállapította: „Tökéletesen nézek ki!” Irigyeltem kicsit, de kívánom magamban, hogy felnőtt nőként is gyakran vélekedjen majd így magáról.
Ákos újra bepisil időnként, amennyire megfigyeltem, egyszerűen csak azért, mert belemerül a játékba. Ha kakilnia kell, akkor még az esetlegesen rajta lévő pelenkát is leveteti, és megy a vécére, azzal nincs gond, de a napokat mostanában csak akkor sikerül szárazon megúszni, ha időnként elzavarom pisilni. Csak hát ez nem szobatisztaság…
Vettünk ma Orsinak etetőszéket, mert a régi már nagyon kopott, szakadozott huzatú, és eddig se voltam vele kibékülve. Jó vásárt csináltunk, mert outlet-ben, leértékelve vettük (minimális esztétikai hibával), és sokkal több funkcióval bír, mint az elődje: dupla tálcás (nem tudom, mennyire fogom kihasználni), dönthető háttámlás (ez most még nagyon jól jön!), a lábtartója is felemelhető, 5 pontos biztonsági öve van (ez volt a fő szempont nálam), és a magassága is állítható (ilyet meg még nem is láttam). Nagy helyet foglal, de ha bemegyek a nappaliba (csak ott fér el, és mi is szinte mindig ott eszünk), jólesik megsimogatni a tekintetemmel.

1 megjegyzés:

Zsuzsi írta...

Látom, hogy nem volt valami jó heted, sajnálom, hogy nem beszéltünk ezekről. De majd most a héten bepótoljuk, jó?