2010. március 15., hétfő

Nálunk a hosszú hétvége...

Kezdem azzal, hogy kétségbeejtő anyagi helyzetünk miatt Gábor szombatonként is dolgozik. Eddig az idén egy hosszú hétvégénk volt, ami annyit jelentett, hogy itthon töltött 2 egymás utáni napot - azt már nem is tudom, hogy ezek hétvégére estek-e egyáltalán...
Így talán még érthetőbb, hogy nagyon vártam ezt a mostanit, különösen miután anyósomék előálltak az ötlettel, hogy Ákost és Zsófit elviszik magukhoz (eddig csak Zsófit merték bevállalni). Aztán kiderült, hogy bár Gáborék egy kápolnában dolgoznak, ahová vasárnap be se tehetik a lábukat munkavégzés céljából (szerencsére, különben olyankor se látnánk), most kivételesen vasárnap és hétfőn is be kell menni, igaz, csak (?!) reggel 6 és 10 között. Ezzel a fennmaradó 2 napból is elúszott 2 délelőtt. De mi nem vagyunk ám telhetetlenek! Mert igaz, hogy a 2. nap estéjét (ami MOST van) is külön töltjük (minden hétfő este próba van), a köztes időt sikerült optimálisan kihasználni: volt nagy haladás szortírozás terén (a következő posztban válaszolok a rajzos kérdésre is), vettünk anyósomnak szülinapi ajándékot (ergo plázáztunk), nem maradt el a sütés-főzés, mosás, mosogatás se, mindeközben pedig beszélgettünk...!
Ma a nagyszülőkkel ebédeltünk mi is, aztán - kihasználva, hogy a nemzeti ünnepeken sok múzeum ingyen látogatható - benéztünk a(z örök kedvenc) Természettudományi Múzeumba. Mert ugye kit érdekel, hogy én a Szépművészetibe készülve találtam ki a mai kulturális programot?! (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy végül a szeles idő miatt hagytuk ki.)
Ja, és a 2 nap alatt megnéztünk vagy 10 részt egy sorozatból, aminek a címét nem árulom el, mert tiszta gáz, hogy függő vagyok! Az meg még inkább, hogy most már Gábor is. Egy háromgyerekes anyától nem olyan ciki, de egy punkzenész image-e ezt biztos nem bírja el...!

3 megjegyzés:

Ági angyalai írta...

Ezek olyan igazi ajándék percek.
És kérlek szépen mégiscsak áruld el annak a sorozatnak a címét, hátha én is azt nézem. Vannak ötleteim egyébként.
És megnéznék egy You Tube videot férjed zenéléséről is szívesen. valahogy a punk műfaj eddig kimaradt az életemből de talán még nem késő megszeretnem.

Ágnes

eszter írta...

huha, ennyi minden egy ilyen rovid hosszu hetvege alatt...
miota ismerlek, folyton csak azt kerdezem: hogy csinalod?!
es persze en is irto kivancsi lettem a sorozatra, mostanaban mi is sorozatot nezunk estenkent...

HJuice írta...

Ági, ha maga a műfaj izgat, ne őket nézd... De ha konkrétan az érdekel, amit ők csinálnak, a blog legalján találsz linket (A-Punk zenekar). Előre szólok, hogy csak halkan és egyedül...! Nem akarom, hogy a lányok sérüljenek! :)))
Eszter, én is azt kérdezem ám, hogy Te hogy csinálod?!
A sorozat pedig a McLeod lányai... (Ide most jönne egy pirulós smiley.) Régebben,amikor ment, azt gondoltam, hogy ááá, én ezt soha. Aztán láttam a közepéből kb. egy évadot, és bosszantott, hogy a többit nem, így most az elejétől nézem az egészet. Nyugdíjas koromra talán a végére is érek. :)
Ági, kíváncsi lennék, Te mire tippeltél volna (hátha azt is nézem). :D