Emőke és Kartal

Mindkettőjüket nagy-nagy szeretettel köszöntöm
neve napján!


(A képet Zsófitól loptam, a címe "Zizi és Peti nagy kertje")

Miért...

...motorozik, rajzol, rohangál, mesekönyvezik Ákos mostanában még este tizenegykor is?

... nem alszik mostanában nappal, vagy ha igen, akkor is csak 20 perceket?

...van az, hogy napközben kigondolok vagy három blogbejegyzést, aztán egyiket se írom meg soha?

... van egy csomó tervem, de semmi kedvem, lelkierőm a megvalósításra?

... ülök itt éjfél után, ha az egész család alszik, én meg rettenetesen kialvatlan vagyok?

Bocsánat...

Ezen a héten nincs túl sok programunk, sőt, ami azt illeti, az a kevés is (kb. napi egy), ami lett volna, egytől-egyig meghiúsult, szóval lenne időm írni.
De ha túlságosan tele van a fejem, meg a szívem, akkor valahogy nem megy. Nem értem magamat.

Mi is volt...?

A hétfőre már nem is emlékszem...
Kedden Budára mentünk látogatóba, két nagyon kedves, rég nem látott, E-vel kezdődő keresztnevű ismerőshöz. Mindkettőjüktől feltöltődve, valamiben megerősödve jöttem el.
Szerdán - kihasználva az utolsó olyan napot, amikor kedvezményes családi jegyet lehetett váltani - az Aquaworld-ben töltöttük a délutánt. Újfent megállapítottam, hogy a csúszdázás nagyon nem az én sportom, de jól éreztük magunkat. Sajnos a gépet az öltözőben felejtettük, így egyetlen kép sem készült...
Csütörtök délelőtt Ákosnak vásároltunk Erika mamival, de csak végigrohantunk három boltot az Árkádban, zsákmányolva egy dzsekit és egy bakancsot, aztán már rohantunk is tovább az Ikeába, ahol a MODULE tartotta elnökségi ülését.
Pénteken Éviék látogattak el hozzánk Lehellel, Ákos (névnapja tiszteletére) beszerezte élete eddigi legnagyobb púpját, amikor a nagy ugrálás hevében az ajtófélfa élével találta szemben magát. Iszonyú rondán nézett ki a homloka, de az Arnica csodákat tett! Néhány perc után láthatóan felszívódott a vérömleny, és a sírás is a jegelési kísérleteimnek szólt leginkább. A fiúk jól eljátszottak egymás mellett, mi jót beszélgettünk, csak az idő volt rövid, mint mindig... Reméljük, legközelebb már nagyobb körben találkozunk! Délután Gábor hozott egy kis tortát, és rögtönöztünk Ákosnak egy kis névnapozást, és mint mindig, most is csak a felnőttek ettek sütit - hiába, nálunk ez már hagyomány...
Zsófi Káposztáson töltötte a hétvégét, mi pedig Szegedre utaztunk szombaton, az ottani régiós dúlatalálkozóra. Útba ejtettük Kecskemétet is egy séta erejéig, de aztán ebből a fiúknak Szegeden is bőven kijutott! Mivel kicsit (?!) elhúzódott a program, a végére ők is bekéredzkedtek, és csak este 8 óra tájban indultunk haza.
Vasárnap egy újabb dúlatalálkozó várt rám délután, így reggel gyorsan letudtuk a kötelező (pelenkavásárlós) Tesco-kört, és (azt ellensúlyozandó) tettünk egy kis sétát a lőrinci erdőben. Kevés dolog töltött fel annyira a héten, mint az a "kirándulás"! Délután a XI. kerületbe mentem, és egy újabb női kör alakulásába nyerhettem betekintést. (Hogy mik is ezek a dúlatalálkozók, és mi értelmük van, arról majd inkább a másik blogon.)

Ennyi volt a múlt hetünk - és még egy csomó minden, amiről azt hiszem, nagyon jól le fogom majd írni, aztán sose sikerül...

Szombat-vasárnap

Mivel a jövő hétvége igencsak eseménydúsnak ígérkezik, igyekeztünk most igazi családi programokkal tölteni a két napot. Na jó, szombaton nagyjából csak itthon tettünk-vettünk, bevásároltunk, de ma délelőtt játszóházba mentünk, délután játszótérre, este pedig lekoppintottuk EZT AZ ÖTLETET.

Még Ákos is szívesen segített, így:

(Aki elég figyelmes, az a legújabb púpot is kiszúrhatja a homlokán...)

A kész művek pedig:

Kár, hogy ma éjszakára újra kiadós havazást ígérnek, mert nálunk már szinte tavaszi hangulat volt...