Poligamy

Bölcsész vagyok ugyan, de se időm, se képességem kellően magasröptű, a műveltségemet fitogtató, de az adott művet finoman, kétértelműen leszóló (vagy kíméletlenül savazó) kritikákat írni, inkább csak egy párbeszédet idézek szombatról.

Kezdődik a film, és bár három gyerek tartózkodik velünk egy légtérben, indítványozom, hogy nézzük meg. Pár perc múlva kijelentem:

- Na, nem változott a véleményem, ez tényleg tipikusan az a film, ami itthon csak-csak elmegy, de mozijegyre költeni kár érte.

Gábor megengedőbb:

- Lehet ám, hogy olyan körülmények közt élvezhetőbb azért, és ha ott néznéd, másképp gondolnád.

Én:

- DE HÁT OTT IS LÁTTUK!!!

Ő:

- Komolyaaaan...?! Hm... kicsit ismerős volt...

Csak hogy tudjátok: a tavalyi év EGYETLEN moziélményéről beszélünk!!!