Ezmegaz

Baleset, egyéb történések, némi gyerekszáj, drukkolnivaló...

Csütörtökön (fogorvoshoz menet) elestem a hó alatti láthatatlan jégen megcsúszva.
Nem olyan rég még nagyon bölcs posztot fogalmazgattam, pontokba szedve, miért is praktikus télvíz idején (mi az a TÉLVÍZ?) magassarkú csizmában közlekedni, hát ezen a ponton éreztem, hogy ezt a bejegyzést soha nem fogom megírni...
De nem az esés fájt igazán, hanem ahogy a fölém hajoló tizenéves srác kivette a fülhallgatóját, és megkérdezte:
"Fel tetszik tudni állni?"
Fene a mai udvarias fiatalokba!

A héten SZMK értekezlet, illetve ovis szülői is volt - mindössze annyi eredménnyel jártak ezek, hogy a gyilkos teknősöket talán sikerül egy-két hónapra elpaterolni az oviba (igen, szóltam, hogy harapnak).

Kedden megvolt Orsi esedékes kórházi kontrollja is, újabb sírásmentes vérvétellel!
Elhiszem, hogy van baba/gyerek, aki alapból nem nyikkan, ha megszúrják, de az enyémek nem ilyenek. Amikor nem volt időnk, lehetőségünk felkészülni rá, akkor bizony hárman fogtuk le Orsit, aki hatalmas patáliát csapott (félig-meddig kiszáradt volta ellenére is), szóval én igenis a homeos szernek tulajdonítom a nyugalmát. Nem használunk sokféle szert, nincs itthon homeopátiás patikánk, de ez, illetve az Arnica nagyon látványosan hat.
Az eredmények egyébként jók lettek, a hízás is beindult, így nyárig nem kell többet mennünk!

Ákos azt mondja, szeretné, ha kijönne a tévéből Dóra (a felfedező), vagy Hannah Montana, és megölelné őt... Szeretethiánya lenne a gyerekemnek?!
Ha már itt tartunk, nálunk nem ő a féltékeny, hanem Orsi! Egyszerűen nem bírja elviselni, ha Ákos az ölembe bújik, azonnal teper oda, és visít, nyávog még akkor is, ha addig békésen eljátszott valamivel...

És a végére: most már november óta állandóan küzdök valami fogfájással. Először csonthártyagyulladásom volt, aztán kiderült, hogy a bölcsességfogam rossz helyen nő, nyomva a mellette lévő fogakat, majd jött egy kis zománcsérülés, végül a röntgen kimutatta, hogy a másik oldalon lévő bölcsességfog még sokkal jobban veszélyezteti a mellette lévő fogat, mint az, ami fáj, szóval (ha minden igaz) dupla műtét vár rám.
Tudom már ezt egy ideje, de halogatom, annyira rémes dolgokat mondanak/írnak a beavatkozásról, na meg az utóhatásairól. Mostanra viszont már többet szenvedtem, mintha megcsináltattam volna mindkettőt, úgyhogy jövő héten konzultálok szájsebésszel. Szorítsatok, hogy TÉNYLEG rászánjam magam, és hogy ne legyen nagy gáz!