Ahhoz képest...

... hogy kocsicipőt nem veszünk, mert pénzkidobás, és úgyis csak elhagynánk útközben mindegyik pár felét (nem tudom, miért, de a kesztyűkkel is így vagyunk, FŐLEG ÉN), hát íme a felhozatal:

Eredetileg kommentár nélkül akartam betenni, mert aki ismer, az a fentiekkel úgyis tisztában van, de akkor nem tudnám megköszönni a szebbnél-szebb cipellőket Évinek, meg a vagány tornacsukát Andinak (vagy az Anyukájának, aki még csak képen látta Orsit, mégis vásárol neki). Szóval köszönöm Csajok, nagyon szeretem ezeket a cipőket, és próbálunk vigyázni rájuk!

Manipulatív...

Nem volt otthon normális üveg, így reggel pénzt akartam adni Zsófinak, hogy az iskolai büfében vegyen magának innivalót az uzsonnája mellé. Kérdezem tőle, 200 Ft elég lesz?
Válasz: Igen, persze. Majd hozzáteszi: Egy édesítőszeres jegesteára biztos elég!

Naná, hogy 300-at vitt...

Zongorista

Csak nézzétek az ujjait, és irigykedjetek!!! :)

Frissül

... az oldalsáv, átszabtam kicsit az általam olvasott blogok listáját, és mindenkit bátorítok, hogy szemezgessen a kedvenceim közül! Érdemes a profiloldalamon is körülnézni, mert helyszűke miatt jó pár blog (jellemzően a ritkábban frissülők) ott jelennek csak meg.
Időszerű volt már ez a változtatás, mert az újabb kedvenceimet mindig a könyvjelzőim közül kellett kikeresgélnem, arról nem is beszélve, hogy most már Ti is megismerhetitek őket (érdemes)! Habár lefogadom, hogy sokan már nélkülem is felfedeztétek Magatoknak Lustanyu és OUT írásait... (Utóbbit sajnos nem sikerült betennem a listába, így csak a bejegyzésből érhető el.)
Mindketten olyan naplót írnak, amit évekre visszamenőleg elolvastam (ráment jó pár napig minden szabadidőm), mert a legfrissebb poszt rabul ejtett!

Minden kötél

Ez Ákos szavajárása volt még pár hete, amikor félreértette a "minden oké"-t.
És igaz, hogy betegek vagyunk, igaz, hogy napok óta nem aludtam normálisan*, mégis azt érzem, hogy rendben vagyunk, mindenki a helyén.
Ehhez pedig semmi más nem kellett, csak az, hogy Zsófi a suliban, Ákos az oviban a számára ideális közegbe kerüljön.
Sikerült. Élvezik.
Nekem pedig ennyi elég.



*normális = kb. 6 óra, max. 2 megszakítással

Tíz elveszett év

Régebben láttam már ezt a filmet, de belenéztem ma is, és letaglózott a tény, hogy ha ma Ákost elrabolnák, aztán 10 év múltán előkerülne, nem is emlékezne ránk...

A lényeg

Amire leginkább emlékezni akarok Ákos első ovis napjáról, az Zsófi büszkesége, ahogy ma reggel óvodába kísérte, illetve az, mennyire be volt sózva, mikor érte mentünk, hogy vajon milyen napja volt Ákosnak, hogy tetszett neki az ovi, evett-e rendesen, kivel játszott, ugye nem pisilt be, stb... Kifelé jövet kikérdezte mindenről: mi volt az ebéd, miért sírt, mit játszottak az udvaron, holnap is akar-e menni, és hasonlók.
Én se csináltam (volna) jobban...